BIBLIA (SAGRADA ESKRITURA)

Introdusaun

Iha artigu, ita sei aprende lia-loos sira ne’ebé ajuda ita atu sai ema Kristaun kuandu ita fiar nia. Lia-loos sira ne’e mós sei ajuda ita atu moris iha moris Kristaun kuandu ita ema ida ne’ebé fiar ona. Objetivu hosi lisaun ida ne’e mak atu ajuda ita moris iha koñesementu kona-ba Maromak nia liafuan.

Lisaun dahuluk hosi enkontru semana sanolu resin tolu mak koñesementu kona-ba Bíblia jeralmente no oinsá ita bele hetan Bíblia ne’e rasik, nune’e mós tanba sá ita presiza estuda Bíblia. Iha parte seluk mós ita sei diskute kona-ba lia-loos hosi Bíblia ne’e rasik no ba sé Bíblia ne’e eziste.

1.      Saida mak “Bíblia”?

Bíblia mak livru sagradu Kristaun Katólika sira nian. Dala ruma Bíblia ne’e mós hanaran Evanjellu, maski lo-loos ne’e termu Evanjellu só refere de’it ba evanjelista nain haat (Mateus, Markus, Lukas no João) hosi livru 73, ne’e mak livru haat primeiru hosi testamentu foun.

Bíblia Igreija Katólika kompostu hosi livru 73, ne’e mak testamentu tuan hamutuk livru 46 ne’ebé inklui ona livru sira iha Deuterokanonika no testamentu foun hamutuk livru 27. Testamentu tuan hanaran “promesa” tanba Maromak halo promesa ho ema. Iha testamentu tuan ne’e, Maromak halo promesa ho Noe, Abrão, Isak, Jacob, Moises no povu Israel no David. Iha testamentu foun, promesa ne’e (promesa iha tempu uluk/tuan) realiza hosi Aman Maromak iha no liuhosi Jezús Kristu ba ema tomak iha mundu rai-klaran.

Kuaze livru hotu iha testamentu tuan hakerek iha lian Ebreu, maibé parte balun ne’ebé hakerek iha lian Aramaika, ezemplu livru Daniel (2:4-7:28) no livru Esdras (4:8-6:18; 7:12-26). Maibé iha livru ne’ebé eziste iha testamentu foun hotu-hotu hakerek iha lian Gregu.

1.1.Sentidu etimolójia “Bibliolójia”

1.1.1.      Definisaun Bibliolójia

Doutrina ka estudu Bíblia bain-bain hanaran nu’udar Bibliolójia. Termu “Bibliolójia” mai hosi liafuan rua língua Gregu, ne’e mak:

1.   “Biblion” ka “Biblia” (plurál) ne’ebé ho sentidu “livru (sira)”;
2.   “Logos”: ne’ebé ho sentidu katak liafuan, esplikasaun, hanoin, siénsia “livru (sira) ka hakerek sira.

Tan ne’e, sentidu hosi “livru” iha ne’e mak Bíblia ka Maromak nia liafuan. Ho ninia definisaun, Bibliolójia fó ka hatudu sentidu nu’udar siénsia ne’ebé estuda kona-ba orijen Bíblia ninia hakerek ka eskrita no ninia papel iha fiar Kristaun. Bíblia ne’e rasik hanaran nu’udar kompozisaun livru sira be vigoriza nu’udar “kanonika”, no aseita husi igreija nu’udar inspirasaun hosi Maromak, tan ne’e konteúdu hotu iha Bíblia nia laran hanaran Maromak nia liafuan.

1.1.2.      Sentidu “Maromak nia liafuan”

Molok kontinua ba iha dezenvolvimentu be kle’an, presiza komprende dahuluk sentidu hosi termu “Maromak nia liafuan”. Iha sentidu balun ne’ebé Bíblia fó kona-ba termu ne’e:

a.       Maromak nia liafuan nu’udar persona Kristu

Iha versíkulu sira be eziste iha Bíblia ne’ebé hatudu direita ba Kristu nu’udar Maromak nia liafuan. Ezemplu: Apokalipse 19: 13, João 1:1, 14, 1João 1:1. Versíkulu sira ne’e indika katak entre Maromak Trinidade, Maromak Oan ne’ebé ho ninia persona rasik no Ninia liafuan halo komunikasaun karaktér no Maromak nia hakarak ba ema.

b.      Maromak nia liafuan nu’udar Maromak nia liafuan direita

Maromak dala barak hakerek iha Bíblia ko’alia direita ho ema no ema bele rona Nia ho klaru buat ne’ebé Maromak dehan sai ba ema. Hanesan iha tempu Maromak ko’alia ho Adão, no ema sira be Maromak hadomi, tantu iha testamentu tuan no foun.

c.       Maromak nia liafuan nu’udar liafuan sira be Maromak ko’alia ka dehan sai

Liafuan be ko’alia sai hosi Maromak nia ibun, iha kontestu ne’e mak liafuan sira be nu’udar Maromak nia liafuan be firme no lamuda, tan ne’e, bainhira dehan sai sei mosu iventu ida be akontese ho Ninia kbi’it. Ezemplu, Jénezis 1:3.

d.      Liafuan be dehan sai liuhosi ema nia ibun

Dala barak mós temi iha Bíblia katak Maromak haklaken Ninia liafuan liuhosi ema nia ibun. Ezemplu, Deuteronómiu 18: 18-20, Jeremias 1:9. Maski ko’alia sai hosi ema nia ibun, kbi’it Maromak nia liafuan ne’e laki’ik liu kuandu Maromak rasik mak ko’alia. Lafiar liafuan ne’e sei fó malisan be hanesan kuandu lafiar Maromak.

e.       Maromak nia liafuan iha forma eskrita

Bíblia mós hakerek katak Maromak nia liafuan mós balun hakerek sai. Ezemplu, bainghira Maromak haruka Moises atu hakerek saida mak Maromak hakarak atu povu Israel ‘rona’ Nia (Ézodu 31:18). Ezemplu seluk mak Josua 24:26, no mós Paulo iha testamentu foun (1Korintu 14:37). Maromak nia liafuan be hakerek mós iha ninia kbi’it hanesan bainhira Maromak rasik ko’alia.

Bíblia nu’udar Maromak nia liafuan be hakarek iha forma eskrita. Maromak nia liafuan be hakerek iha Bíblia ne’e mak sai objetu ba ita atu aprende. Forma sira seluk hosi Maromak nia liafuan imposibel atu aprende tanba imposibel atu esperiénsia.

1.1.3.      Pozisaun doutrina Bíblia iha Teolójia sistemátika

Estudu Bíblia mak parte ida hosi estudu Teolójia Sistemátika be haree nu’udar buat ida be importante liu tanba lahodi aseitasaun komprensaun be klaru kona-ba estudu Bíblia mak estudu sira seluk sei hetan defikuldade atu simu nu’udar estadarizasaun lia-loos fiar Kristaun nian.

Aseitasaun estudu Bíblia hahú hosi pra-konseitu balun, ne’e mak:

a.      Katak Maromak aseita ka kondesender ona hodi hatudu Nia-An ka realiza Nia-An (apokalupsis) atu ema koñese.

Maromak ninia realidade ne’e fó husi Maromak ba ninia profeita sira no disípulu sira atu hakerek iha forma eskrita be ema bele komprende. Buat hotu be Maromak hakarak atu ema hatene haklaken tiha ona ba sira no hakerek tiha ona iha buat ida be ita koñese agora mak Bíblia. Tanba ne’e, Bíblia mak rekursu ka referénsia prinsipál ba ema atu estuda kona-ba Maromak no Ninia relasaun ho ema no kriasaun hotu-hotu iha mundu.

b.      Katak ema, lahodi Maromak Ninia hatudu An imposibel atu hatene saida de’it kona-ba Maromak.

Maromak kria ema ho matenek no razaun (ratio). Ho ratio ne’e mak ema, Maromak halo nia atu hanoin no komprende kona-ba Maromak. Maibé lahodi Maromak nia hatudu-An ba saida de’it mak ema hanoin ne’e nu’udar siénsia be limitadu liu ne’ebé mai hosi ema nia an. Tanba ne’e, Maromak fó realidade kona-ba Ninia-An liuhosi eskrita, ne’e mak Bíblia, atu nune’e bele lee no aprende husi ema hodi nune’e ema bele hatene kona-ba Maromak hosi Maromak rasik, nu’udar rekursu lia-loos nian.

c.       Katak ema monu ona ba sala.

Ema nia monu ba sala laran halo ema nia razaun hetan distorsaun (latuir buat be loos) tan ne’e ema labele ona komprende ho di’ak no loos kona-ba Maromak nia liafuan (Bíblia), tanba ne’e, presiza Espíritu Santu nia servisu atu ajuda ka fó tulun hodi haroman ema nia hanoin, no fuan atu bele komprende ho loos Bíblia tuir Maromak nia hakarak.

Liuhosi prakonseitu sira leten, garantia katak Bíblia nu’udar Maromak nia liafuan be loos no mai hosi Maromak rasik ne’e mak importante liu. Liuhosi Bíblia ne’e mak hanorin hotu-hotu fiar Kristaun nian no moris ema Kristaun harii. Tanba ne’e, estudu Bíblia tenke hatuur nu’udar sentru prinsipál iha estudu hotu-hotu Kristaun sira nian (Teolójia Sistemátika), tanba só de’it fiar Bíblia nu’udar Maromak nia liafuan, nu’udar kadeira otoridade aas liu, no aprende nia liuhosi tulun Espíritu Santu, no ajuda ho estuda hermeneutika no eksegese ho di’ak, mak imposibel ema Kristaun atu iha fundasaun fiar be loos.

1.2.Prinsípiu haat atu fó sentidu ba Bíblia (Literária, alegória, morál, no anagójia)

Liuhosi aprendizajen terminolójia Bíblia, iha mós prinsípiu haat atu interpreta konteúdu iha Bíblia laran. Jeralmente, Bíblia iha sentidu rua. Primeiru hanaran literál no segundu hanaran espirituál. Iha segunda parte hafahe ba sentidu tolu, ne’e mak: alegória, morál no anagójia (Katekizmu Igreija Katólika [KIK], 115-117). Hosi prinsípiu haat ne’e mak klaramente halo relasaun entre testamentu tuan no foun.

a.      Sentidu literál/buat be hakerek sai

Sentidu hosi buat be hakerek sai mak sentidu be bazeia ba testu be iha no loos. Tuir Saun Tomas Aquino nia hanorin, ita tenke kaer metin katak, “kada sentidu (Bíblia) haabut hosi sentidu literál ka buat be hakerek sai” (Aquino, Summa Theologiae). Tanba ne’e, bainhira lee Bíblia, ita tenke komprende kona-ba sentidu liafuan sira be hakerek sai literalmente be hakarak hato’o husi autór, no tuir mai ita haree saida mak sentidu espiritualmente hosi testu ne’e. Sentidu espirituál ne’e mosu bazeia ba sentidu literária.

b.      Sentidu alegória

Sentidu ne’e mak sentidu be kle’an liu no hetan hosi eventu ka akantesimentu ruma, kuandu ita halo relasaun eventu ka akontesimentu ne’e ho Kristu. Ezemplu:

1)      Povu Israel hakur tasi mean sentidu sinál vitória ema fiar-nain sira nian be hetan liuhosi Baptizmu (Haree Ézodu 14:13-31; 1Korintu 10:2).

2)      Sakrifísiu bibi oan iha Páskua tempu testamentu tuan nu’udar sinál sakrifísiu Jezús Maromak nia Bibi Oan iha testamentu foun (Ézodu 12:21-28; 1Korintu 5:7).

3)      Abrão be prontu atu sakrifika nia oan Isak mak figura hosi Aman Maromak be prontu atu sakrifika Jezús Kristu Nia Oan Mane (Jénezis 22:16; Roma 8:32).

4)      Arka testamentu tuan mak figura hosi Inan Maria, iha testamentu foun. Tanba iha arka testamentu tuan rai fatuk mandamentu sanolu Maromak nian (Ézodu 25:16) no paun manna (Ézodu 25:30); maibe iha Maria nia kanotak arka testamentu foun rai Maromak nia liafuan be sai ema (João 1:14), no Paun moris rohan-laek nian (João 6:35).

c.       Sentidu morál

Sentidu ne’e mak sentidu be refere ba buat di’ak be hakarak atu hato’o liuhosi eventu sira iha Bíblia laran. Asuntu sira be hakerek nu’udar “ezemplu ba ita … nu’udar atensaun” (1Korintu 10:11).

1)      Jezús nia hanorin ba ita kona-ba tuur iha fatin be ikus liu kuandu ita hetan konvite ba festa (Bazeia ba Lukas 14:10), signifika katak atu ita esforsu an sai ema haraik-an.

2)      Atensaun be Jezús dehan katak sasukat be ita uza sei sai sasukat ba ita (Bazeia ba Markus 4:24), signifika katak ita labele atu justifika ema seluk lais.

3)      Liuhosi milagre Jezús nian hodi kura ema matan aat nain rua be hakilar nafatin, “Jezús, David nia oan, sadia ami!” (Mateus 20:29-34), signifika katak Jezús hanorin ita atu ita labele dezanima lais iha orasaun atu husu.

d.      Sentidu anagójia

Sentidu ne’e mak sentidu be refere ba lelehan nu’udar ‘hela fatin rohan-laek’. Ezemplu mak:

1)      Igreija iha mundu ne’e simboliza Jeruzalén lalehan (Haree iha Apokalipse 21:1-22:5).

2)  Lalehan mak kondisaun ida ne’ebé Maromak sei hamoos ita-nia matan-been (Apokalipse 7:17).

Tuir mai proverbiu kona-ba prinsípiu haat atu fó sentidu liuhosi interpretasaun Bíblia ho di’ak no loos iha tempu sékulu klaran, esplika katak “letra (hosi liafuan letter/literal) ne’e hanorin kona-ba eventu ka akontesimentu be eziste hosi buat be hakerek ona; saida mak ó tenke fiar (alegória); saida mak ó tenke halo (morál); no ba ne’ebé ó tenke la’o (anagójia) (KIK, 118).

Observa no komprende didi’ak ezemplu interpretasaun Bíblia uza prinsípiu haat, tuir mai ne’e: tópiku mak Maromak hatuun paun manna iha dezertu (Ézodu 16).

a)      Literalmente, loos duni Maromak fó hán ba povu Israel ho manna be tun hosi lalehan durante tinan 40 bainhira sira sei la’o iha dezertu.

b)      Haree hosi sentidu alegória, paun manna sai figura Eukarístia, iha ne’ebé Jezús nu’udar Paun moris no Paun be tun hosi lalehan (João 6:51), sai hahán ita-nia moris espirituál nu’udar ema fiar-nain be sei la’o iha mundu ida ne’e.

c)      Moralmente, istória ne’e hanorin mai ita atu labele keixa lais (Ézodu 16:2-3) ba Maromak. Povu Israel be keixa hela de’it ikus mai hetan kastigu husi Maromak tan ne’e laiha jerasaun hosi sira mak be bele tama iha terra prometido (exsetu Josué no Caleb (haree iha Númeru 14:6)).

d)     Haree hosi anagójia, ita hetan atensaun katak hanesan paun manna be hapara husi Maromak atu tun ba povu Israel depoizde tama iha Kaná, mak Eukarístia mós sei para iha tempu bainhira ita tama iha lalehan, ne’e mak bainhira ita haree Maromak ho oin ba oin.

2.      Iha realidade balun kona-ba Bíblia

Hanesan ita hatene katak Bíblia prepara hosi livru ki’ik sira, ne’ebé tau hamutuk tiha ona atu halo sai livru ida be boot. Bainhira ita haree konteúdu Bíblia ita bele haree katak Bíblia hafahe ba parte-parte sira, no parte sira ne’e iha ninia naran ne’ebé diferente. Parte sira ne’e mak hanaran livru sira. Bíblia sempre hahú ho Jénezis no termina ho Apokalipse.

Bíblia kompostu hosi parte rua be boot. Parte primeiru kompostu hosi livru 46 be hanaran testamentu tuan inklui livru Deuterokanonika. Ne’e hakerek molok Jezús Kristu moris. Parte segundu kompostu hosi livru 27 be hanaran testamentu foun. Ne’e hakerek depoizde Kristu moris.

Bíblia nu’udar livru ne’ebé tuan liu ona. Jénezis nu’udar livru dahuluk iha Bíblia ne’ebé hakerek maismenus tinan 1500 molok Kristu. Apokalipse, livru ikus ne’ebé hakerek maismenus tinan 100 deopoizde Kristu. Loos duni katak Bíblia nu’udar livru ne’ebé tuan liu, maibé ninia konteúdu tomak sei moris to’o ohin loron, ne’e signifika katak Bíblia sai livru ne’ebé loos iha tempu uluk, agora no ba nafatin.

3.      Papel estilu língua iha Bíblia (simili, Metafora, língua estimasaun ka previzaun, língua fenomenolójia, personifikasaun/antropomorfia, no hyperbolisme)

Hanesan ho kestaun literatura sira jeralmente, papel estilu língua mak importante liu. Tan ne’e mós akontese ba Bíblia, tanba Maromak ko’alia ba ita ema ho língua ema nian. Tanba ne’e ita persiza komprende di’ak liu estilu língua be uza, atu nune’e bele komprende liután ninia konteúdu. Jeralmente, estilu língua be uza iha Bíblia lo-loos ne’e la’ós buat ne’ebé komplikadu liu, tan ne’e ema barak bele komprende ninia sentidu. Iha konteúdu Bíblia tomak, kuaze versíkulu balun lo-loos klaru, tebes duni katak autór Evanjellu ko’alia dadaun asuntu be literária ka espirituál. Loos duni katak iha mós eksesaun ba versíkulu ruma, tan ne’e ita persiza hatene ninia prinsípiu balun (Chacon & Burnham, 2003, pp. 24-25).

1.  Simili: mak komparasaun direita entre kestaun ka asuntu rua be lahanesan. Ezemplu: iha livru Daniel 2:40, figuriza reinu ba dala-haat be ‘forte hanesan besi-asu’, ninia sentidu mak forsa reinu ne’e be bele harahun reinu seluk.
2. Metafora: mak komparasaun indireita hodi foti rekursu ka referénsia lisan sira hosi ida seluk hodi implementa ba sira seluk. Ezemplu: “Ha’u-nia klamar hamrook ba Maromak be moris” (Salmo 42:3). Lo-loos ne’e, klamar buat ida be espíritu imposibel atu hamrook, hanesan ema nia isin hamrook atu hemu. Tan ne’e ekspresaun ne’e nu’udar metafora atu esplika saudasaun klamar nianba Maromak.
3.   Língua estimasaun ka previzaun: mak reprezentasaun hanoin, hanesan kuandu halo arredondamentu númeru be aproxima ka be besik. Ezemplu, “Jezús fó hán ba ema mane rihun lima” (Mateus 14:21; Markus 6:44; Lukas 9:14; no João 6:10) ne’e bele signifika katak maismenus ema hamutuk rihun lima, signifika bele menus ka bele liu.
4.  Língua fenomenolójia: mak reprezentasaun buat ida hanesan buat ida be hatudu-an, no la’ós hanesan buat ne’ebé eziste. Ezemplu, ita hateten ‘loron-matan sa’e’ no ‘loron-matan monu’, maski ita hatene katak buat rua ne’e nu’udar konsekuensia hosi mundu nia hadulas. Nune’e mós ho observasaun katak ‘loron-matan labook an’ (Josua 10:13-14).
5.  Personifikasaun ka antropomorfia: mak alokasaun lisan ka karaktér ema nian ba buat ida be la’ós ema. Ezemplu mak ekspresaun kona-ba ‘Nai nia oin’ ka ‘Nai nia liman’ (Ézodu 33:20-23), maski ita hatene katak Nai mak Maromak mak Espíritu (João 4:24) tan ne’e la kompostu hosi parte sira ruma.
6.  Hyperbolizme: mak afirmasaun ho efeitu supresaun, tan ne’e eksesaun lasuprimidu katak lahateten sai. Ezemplu mak observasaun Paulo, katak “ema hotu-hotu halo tiha sala no lakon ona Maromak nia glória” (Roma 3:23); iha ne’e lainklui Jezús, be maski Maromak, Nia mós ema lo-loos, nune’e mós lainklui Inan Maria be nu’udar ema lo-loos maibe nia santifika tiha ona hosi Maromak durante iha nia inan nia knotak (lahodi sala orijinál).

4.      Estrutura no divizaun Bíblia

Bíblia kompostu hosi 73 parte be hanaran livru, ne’e mak 46 livru hosi testamentu tuan no 27 hosi testamentu foun be Igreija Katólika vigoriza ne’ebé inklui ona livru Deuterokanonika.

Bazeia ba ninia konteúdu no estilu hakerek, testamentu tuan bele hagrupa ba iha parte 5 be prinsipál, ne’e mak:

1.  Livru Pentateuk ka Torah (iha livru 5: Jénezis, Ézodu, Levítiku, Númeru no Deuteronómia)
2. Livru istória (iha livru 12: Istória dahuluk: Josué, Juiz sira, Rute, 1Samuel, 2Samuel, 1Liurai sira, 2Liurai sira. Istória daruak: 1Krónika, 2Krónika, Esdras, Neemias, Ester).
3. Livru Poezia/books of wisdom and poetry (iha livru 5: Job, Salmo, Próverbiu, Eklesiaste, Kántiku sira).
4. Livru Profeta boot (iha livru 5: Isaías, Jeremias, Lamentasaun sira, Ezequiel, Daniel)
5. Livru Profeta ki’ik (iha livru 12: Oseias, Joel, Amós, Abdias, Jonas, Miqueias, Naum, Habacuc, Sofonias, Ageu, Zacarias, Malaquias)

Tuir mai hagrupa livru Deuterokanonika ka Apokrifa ne’ebé uza de’it iha Igreija Katólika Roma ne’ebé mós tama iha testamentu tuan:

   Livru Tobite, Judite, 1Macabeus no 2Macabeus ne’ebé tama iha livru istória nian iha testamentu tuan (Livru 4).

1.   Livru Sabedouria no Ben Sira ne’ebé iklui iha livru poezia iha testamentu tuan (Livru 2)
2. Livru Baruc ne’ebé inklui iha livru profeta boot sira iha testamentu tuan (Livru 1)
3. Surat Jeremias ne’ebé inklui iha livru profeta boot sira iha testamentu tua
4. Aumentasaun hosi livru Daniel ne’ebé inklui iha livru profeta boot sira no Ester ne’ebé inklui iha livru istória iha testamentu tuan.

Tuir mai hagrupa testamentu foun mak:

1. Livru Evanjellu (iha livru 4: Mateus, Markus, Lukas [Evanjellu sinoptiku] no João
2. Livru istória (iha livru 1: Apóstulu sira-nia hahalok)
3. Surat sira hosi Apóstulu sira (iha livru 21: [Saun Paulo nia surat ba] Roma, 1&2Korintu, Galasia, Éfesu, Filipu, Kolosu, 1&2Tesalónia, 1&2Timóteo, Tito, Filémon; [Anónimu] Hebreu sira; [Saun Pedro nia surat] 1&2 Pedro; [Tiago nia surat] Tiago; [Saun João nia surat] 1,2&3 João; [Judas nia surat] Judas) n
4. Livru apokalipse (iha livru 1).

Atu hafasil hodi buka deklarasaun iha ninia fatin iha Bíblia laran, kada livru hafahe iha kapítulu sira. Ida ne’ebé badak liu kompostu hosi kapítulu ida de’it: ne’e mak livru Abdias, surat Filémon, surat 2&3 João, surat Judas, no ida be naruk liu mak 150 kapítulu, ne’e mak livru Salmo. Kada kapítulu hafahe ba versíkulu sira. Iha ida be badak liu ne’e mak iha de’it versíkulu rua: ne’e mak Salmo 117; no versíkulu be barak liu mak to’o 176 versíkulu: ne’e mak Salmo 119.

“Adressu Bíblia” mak dalan be uza atu hafasil buka versíkulu ninia fatin iha Bíblia laran. Ezemplu, Jénezis 1:1, signifika katak hatudu ba iha livru Jénezis, ne’e mak livru dahuluk iha Bíblia, kapítulu primeiru no versíkulu primeiru.

Livru sira iha Bíblia laran preparadu ho dalan semi-kronolójia. Semi kronolójia tanba iha livru balun lahatene ho klaru tempu hakerek nian, no iha mós balun nu’udar kolesaun eskrita iha ne’ebé hagrupa tuir estilu hakerek. Livru Provérbiu be hakerek husi liurai Salomão, ezemplu, lahatuur depoizde livru 1&2Liurai sira nian be hakerek kona-ba istória moris liurai Salomão nian, maibe hagrupu fali iha livru poezia sira seluk nia leet. Livru sira seluk, liu-liu livru istória, prepara kronolojikamente no ninia seqüénsia fó influénsia métodu lee hodi labele halo konfuzaun. Livru Ézodu fasil liu atu lee kuandu lee uluk ona livru Jénezis, tanba leitór sira sei fasil komprende ninia istória dahuluk. Nune’e mós livru Apóstulu sira-nia hahalok fasil liu komprende kuandu lee uluk ona livru Evanjellu sira, tanba Evanjellu sira mak sai nu’udar istória dahuluk hakerek livru Apóstulu sira-nia hahalok. Maibé iha mós livru balun hanesan Provérbiu no Eklesiaste, bele lee ho mesak, maski leitór sei komprende liután kundu hatene istória moris autór nian, Salomão, be hakerek iha livru sira antes hanesan (1&2Liurai sira no 1&2Krónika sira).

Divizaun Bíblia iha livru, kapítulu, no versíkulu, no ninia klasifikasaun nu’udar rezultadu hosi kanonizasaun husi Padre Igreija dahuluk. Estrutura ne’e lamuda durante sékulu ba sékulu hahú iha sékulu IV dC, maibé iha tradusaun Bíblia balun mak dalaruma iha ninia konvensaun ne’ebé uituan diferente. Iha parte seluk tradusaun Bíblia eziste parte sub-kapítulu ne’ebé bain-bain hanaran pasajen, ne’ebé dezenvolve tópiku ruma. Divizaun ida ne’e la’ós nu’udar parte konteúdu Bíblia lo-loos, maibé nu’udar instrumentu be ajuda atu fasilita leitura sira ka buka filafali leitura sira ruma iha parte ruma.

Iha parte seluk mós katak iha tempu uluk iha diskusaun boot kona-ba kanon Bíblia. Livru saida de’it mak bele tama nu’udar parte hosi Bíblia. Iha sékulu III aC, Bíblia Ebreu ka Tanakh traduz ba iha língua Gregu. Tradusaun ne’e mak hanaran Septuagint, maibé iha tradusaun ne’e eziste livru sira ne’ebé la’ós versaun Gregu. Tan ne’e livru sira ne’e hanaran livru Deuterokanonika. 

5.      Lista livru iha Bíblia no divizaun iha Bíblia

Bíblia Katólika, kompostu hosi:

1. a) Livru 46 testamentu tuan ka hanaran Bíblia Ebreu, ne’e mak livru sira be uza língua Ebreu, tanba 97% ninia konteúdu hakerek ho lian Ebreu no nia restu hakerek iha lian Aramaiku.
2. Livru 27 testamentu foun ka livru sira be ho lian Gregu, tanba hakerek iha lian Gregu husi Kristu nia disipulu sira ne’ebé hanaran an ema Kristaun.
3.   Iha mós livru sira ne’ebé hanaran Deuterokanonika ka Apokrafia, ne’ebé konta hamutuk ona ho livru testamentu tuan iha Igreija Katólika Roma ne’ebé hamutuk 46 livru, signifika katak livru 39 mak eziste iha parte testamentu tuan; no livru 7 no aumentasaun hosi livru Daniel no Ester no surat hosi profeta Jeremias mak tama iha livru sira be klasifika nu’udar livru Deuterokanonika ne’ebé hola parte mós iha testamentu tuan.

Lista livru sira iha Bíblia Igreija Katólika:

Testamentu tuan	Deuterokanonika	Testamentu foun
Livru Jénezis	Livru Tobite	Evanjellu ne’ebé Saun Mateus haktuir
Livru Ézodu	Livru Judite	Evanjellu ne’ebé Saun Markus haktuir
Livru Levítiku	Livru 1Macabeus	Evanjellu ne’ebé Saun Lukas haktuir
Livru Númeru	Livru 2Macabeus	Evanjellu ne’ebé Saun João haktuir
Livru Deuteronómia	Livru Saberouria	Livru Apóstulu sira-nia hahalok
Livru Josué	Livru Ben Sira	Saun Paulo nia surat ba sarani sira iha Roma
Livru Juiz sira	Livru Baruc	Saun Paulo nia surat primeiru ba sarani sira iha Korintu
Livru Rute	Surat Jeremias	Saun Paulo nia surat segundu ba sarani sira iha Korintu
Livru 1Samuel	Aumentasaun Livru Daniel	Saun Paulo nia surat ba sarani sira iha Galasia
Livru 2Samuel	Aumentasaun Livru Ester	Saun Paulo nia surat ba sarani sira iha Éfesu
Livru 1Liurai sira nian		Saun Paulo nia surat ba sarani sira iha Filipu
Livru 2Liurai sira nian		Saun Paulo nia surat ba sarani sira iha Kolosu
Livru 1Krónika sira		Saun Paulo nia surat primeiru ba sarani sira iha Tesalónia
Livru 2Krónika sira		Saun Paulo nia surat segundu ba sarani sira iha Tesalónia
LIvru Esdras		Saun Paulo nia surat primeiru ba Timóteo
Livru Neemias		Saun Paulo nia surat segundu ba Timóteo
Livru Ester		Saun Paulo nia surat ba Tito
Livru Job		Saun Paulo nia surat ba Filémon
Livru Salmo		Surat ba Ebreu sira
Livru Provérbiu		Surat Saun Tiago
Livru Eklesiastes		Surat primeiru Saun Pedro
Livru Kántiku sira		Surat segundu Saun Pedro
Livru Isaías		Surat primeiru Saun João
Livru Jeremias		Surat segundu Saun João
Livru Lamentasaun sira		Surat terseiru Saun João
Livru Ezequiel		Surat Saun Judas
Livru Daniel		Livru Apokalipse
Livru Oseias
Livru Joel
Livru Amós
Livru Abdias
Livru Jonas
Livru Miqueias
Livru Naum
Livru Habacuc
Livru Sofonias
Livru Ageu
Livru Zacarias
Livru Malaquias

Lista divizaun Bíblia (bele mós haree iha http://id.wikipedia.org/wiki/Alkitab)

Títulu	TT &TF	Parte	Grupu	Livru	Seqüénsia Livru
Bíblia	Testamentu Tuan	Torah/lei: Regulamentu sira kona-ba atetude moris, dalan orasaun be di’ak tuir Maromaka hakarak, no orijen nasaun ka povu Israel	Pentateuch: Livru lima dahuluk iha Bíblia	Livru Jénezis	1
				Livru Ézodu	2
				Livru Levítiku	3
				Livru Númeru	4
				Livru Deuteronómia	5
		Hakerek sira Refere liu ba iha konseillu atu moris, filozofia no istória nune’e mós espresaun ema nian ba sentidu moris liuhosi poezia, kántiku sira	Livru Istória	Livru Josué	6
				Livru Juiz sira	7
				Livru Rute	8
				Livru 1Samuel	9
				Livru 2Samuel	10
				Livru 1Liurai sira nian	11
				Livru 2Liurai sira nian	12
				Livru 1Krónika sira	13
				Livru 2Krónika sira	14
				LIvru Esdras	15
				Livru Neemias	16
				Livru Tobite	Deuterokanonika (17)
				Livru Judite	Deuterokanonika (18)
				Livru Ester	19
				Livru 1Macabeus	Deuterokanonika (20)
				Livru 2Macabeus	Deuterokanonika (21)
			Livru Sapiésia/poezia Ninia konteúdu mak eziste poezia, kántiku sira no konsellu atu moris.	Livru Job	22
				Livru Salmo	23
				Livru Provérbiu	24
				Livru Eklesiastes	25
				Livru Kántiku sira	26
				Livru Sabedouria	Deuterokanonika (27)
				Livru Ben Sira	Deuterokanonika (28)
		Profeta sira Istória kona-ba unidade suku 12 nasaun Israel no profesia sira Maromak atu sira filafali ba dalan be Maromak hakarak.	Profeta boot sira	Livru Isaías	29
				Livru Jeremias	30
				Livru Lamentasaun sira	31
				Livru Baruc	Deuterokanonika (32)
				Livru Ezequiel	33
				Livru Daniel	34
			Profeta ki’ik sira	Livru Oseias	35
				Livru Joel	36
				Livru Amós	37
				Livru Abdias	38
				Livru Jonas	39
				Livru Miqueias	40
				Livru Naum	41
				Livru Habacuc	42
				Livru Sofonias	43
				Livru Ageu	44
				Livru Zacarias	45
				Livru Malaquias	46
	Testamentu Foun	Evanjellu Ko’alia kona-ba Jezús nia moris no nia hanorin. Evanjellu ne’e nu’udar fundasaun hosi testamentu foun	Evanjellu sinoptiku Haree hosi observasaun be hanesan	Evanjellu ne’ebé Saun Mateus haktuir	47
				Evanjellu ne’ebé Saun Markus haktuir	48
				Evanjellu ne’ebé Saun Lukas haktuir	49
				Evanjellu ne’ebé Saun João haktuir	50
		Istória Kondisaun no situasaun Igreija Kristaun primeiru, no oinsá haklaken Evanjellu espesiál Saun Pedro no Paulo haklaken fiar Kristaun iha sira-nia mundu realidade		Livru Apóstulu sira-nia hahalok	51
		Surat sira Surat sira privadu ba ema ida-idak no surat sira komum atu lee iha sarani sira oin	Saun Paulo nia surat sira	Saun Paulo nia surat ba sarani sira iha Roma	52
				Saun Paulo nia surat primeiru ba sarani sira iha Korintu	53
				Saun Paulo nia surat segundu ba sarani sira iha Korintu	54
				Saun Paulo nia surat ba sarani sira iha Galasia	55
				Saun Paulo nia surat ba sarani sira iha Filipu	56
				Saun Paulo nia surat ba sarani sira iha Éfesu	57
				Saun Paulo nia surat ba sarani sira iha Kolosu	58
				Saun Paulo nia surat primeiru ba sarani sira iha Tesalónia	59
				Saun Paulo nia surat segundu ba sarani sira iha Tesalónia	60
				Saun Paulo nia surat primeiru ba Timóteo	60
				Saun Paulo nia surat segundu ba Timóteo	62
				Saun Paulo nia surat ba Tito	63
				Saun Paulo nia surat ba Filémon	64
Anónimu			Surat ba Ebreu sira	65
Tiago nia surat			Surat Saun Tiago	66
Saun Pedro nia surat sira			Surat primeiru Saun Pedro	67
			Surat segundu Saun Pedro	68
Saun João nia surat sira			Surat primeiru Saun João	69
			Surat segundu Saun João	70
			Surat terseiru Saun João	71
Saun Judas nia surat			Surat Saun Judas	72
Tempu Ikus			Livru Apokalipse	73

6.      Sé mak hakerek Bíblia?

Maismenus iha ema nain 40 mak hakerek Bíblia. Ema barak lakomprende bainhira ita dehan katak ema mak hakerek Bíblia, maibé Bíblia ne’e hanaren nu’udar Maromak nia liafuan (Haree filafali sub-tópiku ne’ebé ko’alia kona-ba Sentidu Maromak nia liafuan 1.1.2 hosi kapítulu ida ne’e).

Ezemplu tuir mai ne’e bele ajuda atu komprende di’ak liután deklarasaun iha leten. Ema ida (Primerira pesoa) hakarak hakerek surat ba ninia kolega (Segunda pesoa), maibé nia lakomprende métodu oinsá atu hakerek surat. Tuir mai nia bolu ema ruma (Terseira pesoa) be bele hakerek surat no dehan ba nia (Terseira pesoa) saida mak nia (Primeira pesoa) hakarak atu hato’o. Ema ne’e (Terseira pesoa) mak hakerek surat ne’e. Bainhira ninia kolega (Segunda pesoa) simu surat ne’e, nia sei komprende katak surat ne’e hosi ninia maluk (Primeira pesoa), maski ida be hakerek ne’e ema seluk (Terseira pesoa). Ida ne’e mak akontese oinsá hakerek Bíblia. Maromak ko’alia ba ema kona-ba saida mak Nia hakarak hato’o ba ema hotu iha mundu tomak, no ema sira ne’e be hakerek Maromak nia mensajen hodi ikus mai ita bele komprende Maromak nia lia-loos.

7.      Autór hakerek Bíblia (bele haree referénsia: Phillips, Bob, (2007). Find it in the Bible – Lists, Lists, and more lists. Jakarta: Immanuel)

Molok atu haree lista autór sira be hakerek Bíblia, importante liu mak, tau iha konxiénsia katak ema mak hakerek Bíblia tanba hetan inspirasaun hosi Maromak, no Bíblia ne’e Maromak nia liafuan duni. Tanba ne’e presiza hanoin katak Bíblia ezite tanba Maromak hakarak hatudu Nia-An ba ema iha ema nia língua rasik liuhosi hakerek ne’ebé ema mak hakerek ho nia língua.

Naran Livru Iha Bíblia laran	Autór
Testamentu Tuan
Livru Jénezis	Moises
Livru Ézodu	Moises
Livru Levítiku	Moises
Livru Númeru	Moises
Livru Deuteronómia	Moises
Livru Josué	Josué
Livru Juiz sira	Samuel
Livru Rute	Samuel
Livru 1Samuel	Anónimu
Livru 2Samuel	Anónimu
Livru 1Liurai sira nian	Anónimu
Livru 2Liurai sira nian	Anónimu
Livru 1Krónika sira	Esdras
Livru 2Krónika sira	Esdras
LIvru Esdras	Esdras
Livru Neemias	Esdras no Neemias
Livru Ester	Anónimu
Livru Job	Anónimu
Livru Salmo	David no autór sira seluk
Livru Provérbiu	Salomão no autór sira seluk
Livru Eklesiastes	Salomão
Livru Kántiku sira	Salomão
Livru Isaías	Isaías
Livru Jeremias	Jeremias
Livru Lamentasaun sira	Jeremias
Livru Ezequiel	Ezequiel
Livru Daniel	Daniel
Livru Oseias	Oseias
Livru Joel	Joel
Livru Amós	Amós
Livru Abdias	Anónimu
Livru Jonas	Jonas
Livru Miqueias	Miqueias
Livru Naum	Naum
Livru Habacuc	Habacuc
Livru Sofonias	Sofonias
Livru Ageu	Ageu
Livru Zacarias	Zacarias
Livru Malaquias	Malaquias
Deuterokanonika
Livru Tobite	Tobite
Livru Judite	Judite
Livru 1Macabeus	Anónimu
Livru 2Macabeus	Anónimu
Livru Saberouria	Anónimu
Livru Ben Sira	Jezús Ben Sira
Livru Baruc	Anónimu
Surat Jeremias	Anónimu
Aumentasaun Livru Daniel	Anónimu
Aumentasaun Livru Ester	Anónimu
Testamentu Foun
Evanjellu ne’ebé Saun Mateus haktuir	Mateus
Evanjellu ne’ebé Saun Markus haktuir	Markus
Evanjellu ne’ebé Saun Lukas haktuir	Lukas
Evanjellu ne’ebé Saun João haktuir	João
Livru Apóstulu sira-nia hahalok	Lukas
Saun Paulo nia surat ba sarani sira iha Roma	Paulo
Saun Paulo nia surat primeiru ba sarani sira iha Korintu	Paulo
Saun Paulo nia surat segundu ba sarani sira iha Korintu	Paulo
Saun Paulo nia surat ba sarani sira iha Galasia	Paulo
Saun Paulo nia surat ba sarani sira iha Éfesu	Paulo
Saun Paulo nia surat ba sarani sira iha Filipu	Paulo
Saun Paulo nia surat ba sarani sira iha Kolosu	Paulo
Saun Paulo nia surat primeiru ba sarani sira iha Tesalónia	Paulo
Saun Paulo nia surat segundu ba sarani sira iha Tesalónia	Paulo
Saun Paulo nia surat primeiru ba Timóteo	Paulo
Saun Paulo nia surat segundu ba Timóteo	Paulo
Saun Paulo nia surat ba Tito	Paulo
Saun Paulo nia surat ba Filémon	Paulo
Surat ba Ebreu sira	Anónimu
Surat Saun Tiago	Tiago
Surat primeiru Saun Pedro	Pedro
Surat segundu Saun Pedro	Pedro
Surat primeiru Saun João	João
Surat segundu Saun João	João
Surat terseiru Saun João	João
Surat Saun Judas	Judas
Livru Apokalipse	João

8.      Importánsia estuda, aprende no komprende Bíblia

Liuhosi Bíblia Maromak hakerek tiha ona buat hotu be ema presiza hatene kona-ba Nia no Ninia obra. Tanba ne’e, Bíblia sai baze primeiru no prinsipál atu estuda buat hotu kona-ba persona Maromak Santísima Trinidade no Nia obra sira ba moris ema nian no saida mak Maromak hakarak ema atu halo iha mundu ida ne’e (haree 1Timóteo 3:16).

Maski nune’e, maibé papel Bíblia importante liu, lasignifika katak Bíblia uza sai nu’udar buat ida be atu adora husi ema Kristaun sira. Maromak Santísima Trinidade mak sai nu’udar sentru ema Kristaun sira-nia fiar, obidénsia, no fó an totalidade ba Maromak nia obra salvasaun. Maibé kuandu iha ema ne’ebé haree Bíblia ne’e laiha folin ka rezeita nia nu’udar Maromak nia liafuan be iha otoridade mak ita tenke responde nia ho sériu. Defende Bíblia no Nia hanorin sira nu’udar esforsu responsabilidade morál ema Kristaun tanba nia fiar ba Bíblia nu’udar Maromak nia liafuan be lori salvasaun liuhosi Kristu nia Evanjellu ba ema (1Pedro 3:15-16).

Iha parte seluk mós katak defende Bíblia no Nia hanorin sira, mós iha nia funsaun atu hametin ema Kristaun be fraku iha sira-nia fiar atu sira ladúvida husi anin sekta sira be hanorin buat be laloos (Éfesu 4:14). Asuntu ne’e iha ligasaun ho kna’ar igreija iha mundu rai-klaran atu fó esperansa ba ema tomak atu sira ‘rona’ liafuan Evanjellu be loos. Kuandu mensajen hosi Bíblia kona-ba Kristu nia kruz ne’ebé ema rezeita, ne’e signifika katak laiha tan esperansa salvasaun ba ema tomak. Tanba ne’e ita estuda, aprende, no buka komprende didi’ak ho kuidadu baut hakerek sira be relata iha Bíblia nia laran. Hodi nune’e, ita sai fiar liután tanba evidénsia sira be ita bele hatudu ba ema seluk be dúvida.

9.      Baze prinsipál Bíblia nu’udar Maromak nia liafuan

Baze prinsipál atu simu katak Bíblia mak Maromak nia liafuan hatuur iha lisan no sasin hosi Maromak Santísima Trinidade rasik.

Razaun sira tuir mai ne’e sei haforsa deklarasaun iha leten.

a)      Lisan sira Maromak Santísima Trinidade

Katak Maromak nia lisan ka karaktér buat ida ne’ebé perfeitu liu, loos liu, no moos liu, hodi garanti katak saida mak Nia hakerek iha Bíblia mak Ninia liafuan rasik be lakontein ho buat be sala. Hosi tempu ba tempu hatudu evidénsia katak Maromak mak hakerek Bíblia tanba lia-loos be eziste hatudu buat loos duni no lakle’uk. Saida mak ema sidauk hatene molok, Bíblia sasin Nia-An katak hatene buat hotu ona, tan ne’e ema rekoñese katak kuandu la’ós Maromak mak hatene buat hotu-hotu mak hakerek, imposibel ninia lia-loos sei metin to’o ohin loron. Perfeisaun Maromak nia karakér ka lisan ganranti katak Ninia liafuan ne’e loos no lasala.

Ita mós simu Bíblia nu’udar Maromak nia liafuan be iha otoridade aas liu tanba Maromak nia persona mak aas liu no iha kbi’it hotu. Saida mak Bíblia hateten sai la’ós de’it buat loos no perfeitu, maibé mós iha kbi’it atu ukun no bele muda ema nia moris ne’ebé nakukun sai naroman; ema nia moris be lasignifikadu sai buat ida be iha sentidu. Maromak nia kbi’it hatudu sai ba ema sira be fiar ba Ninia liafuan sira iha Bíblia laran, no fiar iha Maromak.

Tanba ne’e, Bíblia mak Maromak nia liafuan be hakerek, perfeitu, no iha otoridade aas nu’udar Maromak rasik.

b)      Sasin hosi persona Segundu no Terseiru Maromak Trinidade

La’ós de’it Maromak nia lisan ka karaktér sira mak sai nu’udar baze atu simu Bíblia nu’udar Maromak nia liafuan. Iha mós sasin sira hosi persona Segundu no Terseiru Maromak Trinidade mós haforsa Bíblia nu’udar Maromak nia liafuan.

1)      Sasin hosi Kristu

João fó sasin kona-ba Liafuan be sai ema iha Kristu nia personajen rasik (João 1), tanba ne’e ita mós fiar katak saida mak Kristu hatudu fó duni evidénsia otoridade Bíblia nian. Dala barak Jezús repete versíkulu sira iha testamentu tuan. Asuntu ne’e hatudu katak Kristu rekoñese eksplisitamente ezisténsia Bíblia nu’udar Maromak nia liafuan.

Iha evidénsia balun mak tuir mai ne’e: Kristu dehan katak Bíblia hakerek husi ema (Markus 7:6, 10; 12:36), maibé mós nu’udar “Maromak nia liafuan” (Markus 7:13; Mateus 4-5) be hato’o husi Espíritu Santu (Mateus 22:43; Markus 12:36).

2)      Sasin hosi Espíritu Santu

Iha realidade istória, arkeolójia no fízika kona-ba lia-loos Bíblia nu’udar Maromak nia liafuan. Maibé lahodi sasin hosi Espíritu Santu mak baze Bíblia nu’udar Maromak nia liafuan sidauk perfeitu. Espíritu Santu mak fó abilidade ba ema atu bele haree, rona, no fiar ba asuntu sira be espirituál. Espíritu Santu mak muda ema nia fuan be mate ona ba asuntu espirituál sira atu moris filafali. Lahodi fiar be Espíritu Santu kuda iha ema nia fuan laran imposibel ema ida bele simu Bíblia nu’udar Maromak nia liafuan.  

10.  Ita bele realiza katak Bíblia ne’e loos?

Haree razaun haat tanba sá ita fiar katak Bíblia ne’e loos.

1.  Ita fiar katak Bíblia ne’e loos tanba konta istória. Ezemplu, ita tenke hili maismenus ema 40 no fó ba sira suratahan 66. Balun hosi sira sei simu suratahan ida no balun fali sei simu liu. Agora ita hanoin took katak, sira ida-idak tenke pinta parte ida hosi figura ida iha sira-nia suratahan ida-idak nia leten. Tuir mai haruka sira ba iha fatin be diferente atu nune’e sira labele konsulta malu. Ikus liu ita rekolla suratahan sira hosi sira ida-idak nia kna’ar. Ida ne’e sei sai buat ida be úniku bainhira ita tau hamutuk hodi halo sai forma figura ida be kompletu. Ita sei hateten katak asuntu ne’e sei laakontese, exsetu kuandu ema ida halo ona figura ne’e no hateten ba ema sira seluk kona-na saida mak sira sei pinta. Nune’e mós métodu hakerek Bíblia. Maromak haklaken ba ema sira be tenke atu hakerek, no Bíblia sai forma figura ida be estraordináriu kona-na Maromak no Ninia domin ba nia emar sira.
2.  Ita fiar lia-loos hosi Bíblia tanba Bíblia fó sasin ona katak nia-an ne’e loos. Ita lee iha istória katak buat ida akontese, maibé bainhira ita filafali ba iha Bíblia, ita hetan katak akontesimentu ida ne’e profesia tiha ona tinan akontesimentu. Ita hatene katak Bíblia ne’e loos bainhira ita koko hatene ninia loos ne’e. Bíblia fó hatene mai ita atu halo buat ida ka buat ruma, no bainhira ita atu koko hala’o, ita hetan Bíblia ko’alia kona-ba lia-loos.
3.   Maromak halo ona ita-nia fuan atu bele hatene lia-loos espirituál sira, hanesan Nia halo ona ita-nia liman no matan atu koñese asuntu sira be ho lisan fíziku. Bainhira tempu udan ita-nia liman sei sente udan no matan sei haree ne’e. Ho dalan be hanesan Maromak halo ita-nia fuan atu ita bele sente no haree lia-loos hosi Ninia liafuan.
4. Maromak sei tulun ita atu hatene katak Bíblia ne’e loos. Kuandu ita hakarak duni atu hatene Maromak nia dalan, atu ita bele tuir dalan ne’e, iha promesa be boot no furak liu be fó mai ita iha livru João 7:16-17. “Ha’u-nia doutrina la’ós Ha’u nian, maibé mai hosi Ida ne’ebé haruka Ha’u mai. Ema ne’ebé hakarak halo tuir Nia hakarak, nia sei hatene doutrina ne’e mai hosi Maromak ka Ha’u ko’alia hodi Ha’u nia An,” ho liafuan seluk, kuandu ita loos duni hakarak buka lia-loos, Maromak sei hatudu duni ba ita

11.  Ba sé Bíblia ne’e prepara?

Ikus liu Maromak fó Bíblia ba ema hotu. Bíblia la’ós livru ida ne’ebé só fó de’it ba nasaun ida ka rasa ida iha mundu ema nian. Testamentu tuan hakerek iha lian Ebreu no testamentu foun hakerek iha lian Gregu. Iha ne’ebé traduz ba lian oin-oin. Maromak nia planu mak Bíblia ezite atu fó ba ema hotu no asuntu ne’e hakerek klaru ona iha Mateus 28:19-20. “Ne’e duni la’o ba, hanorin nasaun hotu-hotu; sarani sira hodi Aman, Oan no Espíritu Santu nia naran, hanorin sira atu halo tuir buat hotu ne’ebé Ha’u haruka imi. Ha’u sei hela nafatin hamutuk ho imi, to’o mundu nia rohan.”

Konkluzaun

Orasaun: Nai Maromak Santísima Trinidade, ami fó obrigadu tebes ba Ita Boot tanba Ita Boot fó mai ami ona Bíblia. Ita haruka ema sira hakerek saida mak Ita Boot hakarak sira hakerek, nune’e mós Ita Boot tulun ami atu komprende saida mak hakerek nanis ona liuhosi ema sira be Ita fihir. Tulun ami atu fiar lia-loos iha Bíblia, tanba lia-loos ne’e mak Ita Boot kuda ona iha ami-nia fuan laran atu muda hodi moris iha santidade, no lanakdoko bainhira lia-bosok sira mai hale’u ami. Obrigadu Maromak, tanba ajuda ona ami komprende Ita Boot nia hakarak liuhosi Ita-nia liafuan. Ami-nia saudasaun bele halo ami komprende Ita Boot nia hakarak ba ami-nia moris ne’e. Glória ba Ita Boot ba nafatin. Amen.

Pergunta

1. Esplika sentidu Maromak nia liafuan be fó husi Bíblia!
2. Nu’udar responsabilidade fiar, temi took razaun seluk tanba sá ema Kristaun tenke aprende Bíblia
3. Tanba sá ita tenke simu Bíblia nu’udar Maromak nia liafuan? 
4.   Bíblia sai baze fundamentál no prinsipál?